„Szolgálunk és mérünk”: Corvinus nyelvvizsga

A nyelvvizsgák piacán nagyon színes a választék. Hol található ezen a palettán a Corvinus nyelvvizsga?

A valóban rendkívül sokszínű palettán a Corvinus nyelvvizsga abban a szegmensben található, ahol a minőségi szolgáltatás, a szakmai színvonal, a kiváló vizsgakörülmények és a vizsgázók érdekei állnak a középpontban. Mi nem magánintézmény vagyunk, számunkra a vizsgázó nem profitszerzési eszköz, hanem partner, akinek lehetőleg elégedettnek kell lennie a munkánkkal, még akkor is, ha véletlenül nem sikerülne a nyelvvizsgája, bár nálunk megehetősen magas a sikeres vizsgák aránya.

Kiknek ajánlaná elsősorban ezt a vizsgát? Hogyan és milyen információk alapján érdemes vizsgát választani?

Mindenkinek ajánlom, aki azt szeretné kapni, amire számított, az alapján, amit ígértünk a honlapunkon vagy a Lexika Kiadó gondozásában megjelent felkészítő könyveinkben. Nálunk nem lehet kellemetlen meglepetésekkel találkozni a vizsgán. Azoknak is ajánlom, akik középiskolásként szeretnének két legyet ütni egy csapásra, hiszen, aki a nyelvi érettségire készül, az egyúttal a mi témaköreinkhez és vizsgánkhoz is meglehetősen hasonló feladatokkal találkozik. A Corvinus nyelvvizsga remek választás azoknak is, akik a szóbeli vizsgát egy sok-sok hétköznapi témát érintő, kifejezetten barátságos légkörű, szinte kötetlen beszélgetésként szeretnék megélni, hiszen nálunk valóban a kommunikativitásé a főszerep mind a feladatok jellege, mind az értékelési szempontok tekintetében.

Mennyiben és hogyan kötődik a vizsga magához a Corvinus Egyetemhez?

Nyelvvizsgaközpontunk a Corvinus Egyetem szervezeti egysége, de ezen túlmenően maga a vizsga nem kötődik az egyetemhez azon túl, hogy „a név kötelez”, vagyis – ahogy már korábban is említettem – számunkra a minőség elsődleges fontosságú. Államilag elismert, akkreditált nyelvvizsgaközpont vagyunk,  2000 májusa óta foglalkozunk szaknyelvi vizsgáztatással, 2014 óta pedig általános nyelvi vizsgákat is kínálunk. Bárki jöhet hozzánk vizsgázni, akár Budapesten, akár országszerte vizsgahelyszíneinken. Annak ellenére, hogy mi nem hirdetjük magunkat „nemzetközi vizsgaként” – ami valójában egy nem létező fogalom, csupán marketingfogás – a mi vizsgánk is elfogadható külföldön, hiszen a bizonyítványban több nyelven is szerepel a vizsga európai szintbesorolása.

Hogyan lehet a nyelvtudást mérni? Mennyire lehet ez objektív, és mennyiben múlik az esetleges tényezőkön?

A nyelvtudás sajnos nem olyan dolog, aminek minden kétséget kizáróan, „milliméterre pontosan” meg lehet mérni a hosszát, szélességét, netán a mélységét, de a vizsgáztatók megfelelő és folyamatos szakmai képzésével remekül lehet közelíteni az egységes és objektív mérés és értékelés felé. Az esetleges tényezők inkább a vizsgázók oldaláról bukkannak fel időnként, amikor pl. valaki idegességében leblokkol egy szóbeli vizsgán. Ilyenkor mindent megteszünk, hogy mentsük a helyzetet, akkor is, ha ez pár perc kitérőt jelent a vizsga menetében, és az esetek többségében utána sikerül is kihoznunk a vizsgázóból a legjobbat. Minket tényleg az érdekel, hogy ki mit tud, ráadásul semmilyen szempontból nem vagyunk abban érdekeltek, hogy bárkinek ismételnie kelljen a vizsgáját.

Mennyire és miért lehet érdekes munka vizsgáztatni?

Az igazi tanáregyéniségek kifejezetten szeretnek szóbeliztetni, mert ez egyfajta ünnep, ahol a diák több éves erőfeszítése eredményeképpen megszerzett nyelvtudásáról szerezhet bizonyságot (illetve bizonyítványt) a mi segítségünkkel. Ezért is nem páros vizsga a szóbeli nálunk, vagyis a vizsgázó nem egy másik diákkal beszélget, aki izgalmában hadar, vagy motyog, esetleg messze a szint alatt van, vagy annyira jól tud, hogy éppen ezzel bizonytalanítja el a másik vizsgázót. A Corvinus Nyelvvizsgaközpontban a vizsgázó profi vizsgáztatókkal beszélget, akik amellett, hogy megteremtik a beszélgetés oldott hangulatát, mindent megtesznek azért is, hogy szükség esetén kihúzzák a diákból azt a tudást, ami az adott szinten szükséges  a sikeres vizsgához. Ez így nekünk értelemszerűen több munkát és több költséget jelent, de ismét csak arra tudok emlékeztetni, amit már korábban is mondtam, hogy egyetemi intézményként mi nem profitorientált központ vagyunk, nálunk a vizsgázó érdeke az első.

Milyen hibákat szoktak elkövetni a vizsgázók a felkészülés és a vizsgázás során? Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni?

A felkészülési részére mi kevéssé látunk rá a folyamatnak, csak következtetni tudunk az ott esetleg elkövetett hibákra a vizsgán tapasztaltak alapján. Írásbeli vizsga esetén nagyon fontos az idő megfelelő beosztása annak ellenére, hogy mi kifejezetten bőséges időkereteket adunk a feladatok teljesítésére, azért, hogy pl. egy lassabban olvasó diák (én is ilyen voltam) se legyen időzavarban, vagy legyen idő átnézni a kész munkát. Fontos a vizsgán a hagyományos papírszótár viszonylag gyors kezelése, amitől a mai diákok igencsak el vannak szokva, lévén, hogy lassan már online zajlik az egész életünk. A szótár sokat segíthet a vizsgán, de hatékony használatát gyakorolni célszerű a felkészülés során. Mind a levélírás, mind pedig a szóbeli során nagyon fontos, hogy ne akarjunk olyan nyelvi szerkezeteket használni, amit bizonytalanul tudunk. A szóbelin különösen fontos tudatosítani azt, hogy ez nyelvvizsga, nem pedig eskü alatti tanúvallomás. Senki ne essen abba a csapdába, hogy feltétlenül igazat akar mondani, ha ehhez olyan szavak kellenek, amit nem ismer. Ha például a kedvenc ételéről kérdezik a vizsgázót, ami történetesen szalontüdő zsemlegombóccal, akkor célszerű helyette olyan fogást említeni, ami bár valójában távolról sem kedvenc, de jól lehet róla beszélni. Garantáltan senki nem fog utánajárni, hogy tényleg úgy van-e.

Mi az, amit a tanárok jól csinálnak a nyelvtanítás, a vizsgára felkészítés során és miben változtathatnának a módszereiken?

A mi általános nyelvvizsgánk szerencsére (és szándékosan) olyan, ami nem igényel speciális felkészítési technikákat, és mivel szinte minden tanár készít fel diákokat érettségire, így a mi vizsgánkra is hatékonyan tudnak összpontosítani. A tanár igazi felelőssége ott van, hogy mikor nyilvánítja vizsgára érettnek a diákja nyelvtudását. Ismerek több olyan kollégát is, akinek a diákjai rendre remekül teljesítenek, mert csak akkor jönnek vizsgázni, amikor biztosan veszik az akadályokat, de sajnos találkozunk néha olyan vizsgázóval is, akit idejekorán küldött vizsgázni tanára, és ezzel feleslegesen okozott kudarcélményt a diákjának.

Miben különböznek a szaknyelvi vizsgák az általános vizsgáktól? Mekkora hangsúlyt kapnak a szaknyelvi és szakmai ismeretek?

Gazdasági és nemzetközi kapcsolatok szaknyelvi vizsgáink elsősorban a szaknyelvi, szaklexikai tartalomban különböznek az általános vizsgánktól, mivel itt szakmai szövegek és témakörök állnak a központban. Bár némi szakmai jártasságra értelemszerűen szükség van a vizsgán, különben nehéz lenne pl. Magyarország EU tagságának gazdasági előnyeiről beszélgetni, de azért ez hangsúlyozottan nem szakmai vizsga, hanem továbbra is „csak” nyelvvizsga, tehát tételes szakmai tudást nem kérünk számon.

Milyen terveik vannak a továbbiakra nézve? 

Hatalmas a verseny a vizsgaközpontok között az összességében egyre csökkenő számú vizsgázókért. Ebben a küzdelemben mi továbbra is hitelességgel, vizsgázóközpontúsággal és kiváló színvonalú szolgáltatásokkal szeretnénk egyre több vizsgázót magunkhoz vonzani, valamint tervezünk új vizsgahelyeket és további felkészítő anyagokat is a már meglévőek mellé. Alapvetően azonban folytatjuk azt, amit eddig is tettünk a vizsgázók és nyelvtudásuk terén: „szolgálunk és mérünk” : )

Dezsényi István és Salánki Ágnes interjúja