Hasznos információk: Fordítás a nyelvvizsgán

Régen a fordítás számított a nyelvvizsgák leginkább rettegett részének. Ma, az egynyelvű vizsgák térhódításával, kikerülhetővé vált ez kihívás, azonban egyre többen választanak olyan kétnyelvű vizsgát, amelynek része a fordítás is, mert felfedezik, hogy könnyen „nyerhetnek” ezen a feladaton, és akár egyéb területen meglévő gyengeségüket is kompenzálhatják az itt szerzett pontokkal.

De miért is próbálja ki valaki magát ezen a területen, amikor az elsősorban az egynyelvű könyvekre épülő iskolai oktatásban a fordítást már alig tanítják, és az érettségin sem kérik számon? Azt válaszolhatnánk erre, hogy először is éppen ezért. A fordítás olyan készség, amire a gyakorlati életben gyakran szükség lehet, és ahhoz, hogy valaki több területen is hasznosítható nyelvtudásra tegyen szert, ennek a készségnek fontos szerepe van.

Amint kikerül valaki az oktatási rendszerből, napi szinten kerül fordítási szituációkba: a többnyelvű munkahelyi környezetben meg kell érteni az e-maileket, és átadni azok tartalmát másoknak, fordítani, tolmácsolni kell az angolul vagy magyarul nem beszélő kollégáknak. Emellett a cégeknél gyakran fordíttatnak is a munkatársakkal katalógusokat, használati utasításokat például. Sokan, sokszor az angoltudásunkat úgy használjuk, hogy közvetítünk a magyar és az angol között, szóban és írásban is. Nem érdemes tehát elhanyagolni ezt a készséget, és a tapasztalat azt mutatja, hogy nem jelent olyan félelmetesen nagy akadályt, mint sokan gondolják: némi gyakorlással, készüléssel olyan tapasztalatokra lehet szerezni, amelyekkel felvértezve bátran neki lehet vágni a vizsgán is a fordításnak.

Mostanában egyébként már nem fordításnak, hanem közvetítésnek nevezik az ilyen feladatokat a nyelvvizsgán. Itt nem csak arról van szó, hogy ez a kifejezés tágabb jelentésű, és ezért többféle, közvetítő jellegű kétnyelvű vizsgafeladatot is magában foglal, hanem azt is jelzi, hogy nem a hagyományos értelemben vett fordítási teljesítményt várnak el a vizsgázóktól, mert ehhez valóban mélyrehatóbb tanulmányokra és komolyabb szakmai felkészültségre lenne szükség. Nem egy nyomdakész, stílusát tekintve is tökéletes fordítást kell tehát készíteni, hanem az angol szöveg tartalmát, a benne található információkat kell közvetíteni úgy, hogy az magyarul is érthető legyen.

Nem véletlenül írtunk csak angol szövegről és magyarról nem, ugyanis magyarról angolra fordítani már nem kell a vizsgákon. Angolra közvetítés is csak felsőfokon fordul elő, jellemzően tömörítés formájában, ahol az eredeti magyar szöveget kérdések alapján kell tömöríteni, részletesen összefoglalni. Ez lényegében a fontosabb részek szabad fordítását, összefoglalását jelenti. Tehát a feladat az, hogy válaszd ki, különítsd el azokat az információkat a magyar szövegben, amelyeket – a kérdéseket is figyelembe véve – fontosnak ítélsz, majd próbáld meg őket úgy mondatba foglalni, hogy lehetőleg olyan angol kifejezéseket használj, amelyek jelentését, használatát jól ismered. Ahhoz, hogy a szöveg minél angolosabb legyen, igyekezz ne a magyar szöveg kifejezéseinek és szerkezetének tükörfordítását adni, hanem a „saját angol szavaidra” próbálj támaszkodni. Természetesen használhatsz szótárt is, de vigyázz, mert a magyar–angol szótárakban nem biztos, hogy olyan szóra, kifejezésre akadsz, ami beleillik a szövegbe. Ezért annak érdekében, hogy ne fogj mellé, jó, ha egy egynyelvű szótárban – de legalább egy jó angol–magyar szótárban ellenőrzöd az ilyen kifejezések pontos jelentését és használatát.

Az angolról magyarra fordítás – mint említettük, közvetítés néven – viszont még mindig része egyes kétnyelvű vizsgáknak. Az első, amit hangsúlyozni szeretnénk, az az, hogy nem kell megijedni tőle. A fordítás ugyan valóban tudomány, sőt akár művészetnek is nevezhetnénk, de a nyelvvizsga nem fordítói megmérettetés, és ahogy már említettük, nem elvárás a profi fordítói készség megléte. A fordítás szerepe a vizsgán inkább az olvasott szöveg értéséhez hasonló: azt méri, hogy megértetted-e az eredeti szöveget, és ezt a szöveg magyar fordításán keresztül ellenőrzi. Ez azt jelenti, hogy ezt a fordítást csak abból a szempontból értékelik, hogy sikerült-e az információt közvetíteni, és ezen keresztül bemutatni, hogy megértetted-e a szöveget. A szövegértési, olvasáskészséget mérő feladatoktól eltérően itt a szöveg teljességéről van szó, ezért fontos, hogy odafigyelj arra, hogy ne hagyj ki semmit. Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden szót le kell fordítani – és ezzel itt elérkezünk, egy gyakran feltett kérdéshez: „Szóról szóra kell fordítani, vagy sem?”

A válasz a fenti kérdésre a nem – bár azért fontos elmagyarázni, hogy ezen mit értünk. Szóról szóra igazából nem is lehet fordítani, mert a nyelvek szerkezete eltérő, és az angol és a magyar esetében ez az eltérés nem is kicsi. Amit az egyik egy szóval fejez ki, ahhoz a másikban több szó is szükséges lehet, és fordítva. Vegyük például az angolban a „jet lag” kifejezést. Mit mondhatunk erre magyarul? Körülbelül annyit, hogy „az időzónák átlépése miatti időeltolódás okozta álmosság”. Vagy ha angolul azt mondjuk, hogy „How about going out tonight?” azt magyarra úgy fordíthatjuk, közvetíthetjük, hogy „Mi lenne, ha ma este elmennénk valahova?” „Szó szerint” ezt is lehetetlen lefordítani.

Tehát nem szó szerint, hanem „értelem szerint” kell fordítani; az információkat, a jelentést kell közvetíteni. Ez azt jelenti, hogy időnként el kell szakadni az eredeti szöveg szerkezetétől, formájától és szavaitól. Miután megértetted, próbáld megfogalmazni, akár úgy is, hogy elképzeled, amint egy barátodhoz fordulsz oda és elmagyarázod neki: „figyelj, itt arról van szó, hogy …”. A mondatot, ha kell, bontsd fel részekre, vond össze, cseréld meg a kifejezések sorrendjét, csak közben figyelj arra, hogy ne maradjon ki semmi az információk közül, mert ez, ha nem is feltétlenül minden esetben, de pontvesztéssel jár.

Eddig arról beszéltünk, hogy hogyan fogalmazd meg, amit leírsz, és feltételeztük, hogy megértetted a szöveget. Ám a közvetítés és a fordítás során a legnagyobb és leggyakoribb nehézséget a szöveg megértése szokta okozni. Ez adódhat egyes szavak nem értéséből, és abból is, ha a mondatok szerkezetét nem sikerül megérteni, összerakni. A szavakkal kapcsolatban a gond eredhet abból is, ha nem használod a szótárt, és abból is, ha igen. Mindjárt elmagyarázzuk, hogy mire gondolunk.

Előfordulhat, hogy ismerős a szó, és nem is gyanakszik az ember, hogy más jelentése is lehet, és egy ilyen másik jelentésében használják itt. Ezért, ha gyanús, hogy az ismert jelentés nem illik a mondatba, jobb utánanézni, milyen más jelentései lehetnek a szónak. A másik eset az, hogy felütöd a szótárt – vagy rákattintasz, ha nem vizsgán vagy – és azzal szembesülsz, hogy számos, vagy számtalannak tűnő jelentés közül kell választanod. Ilyenkor fontos, hogy ne azzal oldd fel ezt a feszültséget, hogy az első, vagy éppen egy szimpatikusnak tűnő jelentés kiválasztásával lezárod a kérdést, hanem olvasd át a jelentéseket, nézz szét közöttük. Ha nem nyilvánvaló első ránézésre, hogy mi illik a szövegbe, akkor tarts akár „több vasat is a tűzben”, és ne zárd le rögtön a kérdést, hanem próbálkozz több jelentés behelyettesítésével a szövegbe. Olyan ez egy kicsit, mint egy puzzle, itt is ellene kell állni a kísértésnek, hogy belegyömöszöljünk egy nem odaillő darabot a lyukba. Ha úgy érzed, hogy nem biztos, hogy jól értelmezed a kifejezést, gondolkozz, keress tovább.

Ha „úgy érzed” írtuk az előbb, de az ilyen érzésekkel is vigyázni kell. Van úgy, hogy gondolunk valamit a mondatról, hogy biztos azt jelenti, mert olyan logikusnak tűnik, és a szavak is nagyjából azt sugallják. De ha nem nézed meg alaposan a mondatot, és annak minden részét, ez bizony gyakran félrevisz. Az pedig, hogy olyasmit jelent a lefordított mondat, mint az eredeti, az nagyon távol lehet attól, hogy igazából mit is jelent. A mondatok szerkezete az angolban is igen bonyolult tud lenni, ilyenkor érdemes szép lassan elemezni, hogy minek mi a szerepe.

A mondatok szerkezetéről még sokat beszélhetnénk, de sajnos a helyszűke ezt most már nem engedi, ezért lehet, hogy egy következő számban tovább folytatjuk ezt a témát. Ha vannak kérdéseitek, azokat is szívesen vesszük, ha megírjátok a szerkesztőség e-mail címére. A szótárakról, a helyes szótározásról egyébként egy korábbi számban – 2015 decemberében – már írtunk ebben a rovatban, azt is érdemes lehet nyelvvizsgázás előtt fellapozni.

Dezsényi István és Salánki Ágnes