HOGYAN TEGYÜNK FEL KÉRDÉSEKET ANGOLUL?
Az angol nyelv a magyarhoz képest egy kissé bonyolultan teszi fel a kérdéseket. Míg magyarul sokszor elég a hangsúllyal (írásban egy kérd?jellel) jelezni, hogy na ez itt most egy kérdés (és nem kijelentés vagy felkiáltás), addig az angol nyelvben a kérdésekhez nem csak hangsúlyt és írásjel jelzi a kérdést, hanem a szórend is. Ha angolul szeretnél egy kérdést feltenni, akkor kérd? szórendet kell használnod. Miel?tt belemélyednénk a kérd? szórend részletes taglalásába, ismerkedjünk meg néhány alapfogalommal.
|
|
Kétfajta kérdés típus létezik:
1. yes – no questions
Az yes-no (azaz az igen-nem) kérdésre a válasz meglep? módon ‘igen’ vagy ‘nem’. Az ilyen típusú kérdéseknél nincs kérd?szó, csak a kérd? szórendb?l derül ki, hogy ez itt egy kérd? mondat.
Pl:
You are hungry. |
Éhes vagy. |
Statement. |
Kijelentés |
Are you hungry. |
Éhes vagy? |
Question |
Kérdés |
Ahogy azt a példából is láthatod, magyarul az írásjel kivételével semmi különbség nincs a kérd? és a kijelent? mondat között, angolul pedig megváltozott a mondat szórendje: kijelent? szórendb?l kérd? szórend lett.
Létezik tagadó yes-no kérdés is:
Aren’t you hungry? – Nem vagy éhes?
Ebben az esetben is kérd? szórendet használunk (természetesen) és a segédigét tesszük (amivel kérdezünk) tagadó alakba. A kérdéseknek ezt a formáját (mármint a tagadó yes-no kérdéseket) akkor szoktuk használni, amikor a válaszadótól pozitív (azaz igenl?) választ várunk.
2. WH- questions (azaz a ‘dáböljúédzs’ questions 🙂 )
El?ször is tisztázzuk, hogy miért hívják így ?ket. ‘WH-question’ a nevük, mivelaz ilyen típusú kérdések tartalmaznak kérd?szót is, és angolul a kérd?szavak (1 kivételével) ezzel a két bet?vel kezd?dnek. Wow!
Tehát, az ilyen kérdésekben van kérd?szó, tehát igen-nem választ nem lehet ezekre adni. A WH-questions-re (magyarul kérd?szavas kérés) minimum egy szóval, de leginkább egy teljes mondattal kell válaszolni. (Kezd? nyelvtanulóknál örülünk az egy szónak is, hisz legalább értik a kérdést! 🙂 ) Na nézzünk egy-két példát!
WHO is this man? KI ez a férfi? WHAT is his name? MI a neve? WHERE is he from? HOVA valósi? WHY is he scared? MIÉRT fél? WHEN was he born? MIKOR született? |
He’s a secret agent. Egy titkosügynök. He’s name is Fox. Fox-nak hívják. He’s from Canada. Kanadába valósi. I don’t know! Nem tudom! I have no idea! Ask him! Fogalmam sincs! Kérdezd meg t?le! |
|
KÉRD?SZAVAK ANGOLUL
Who? – Ki?/Kik?/Kit?/Kiket? Whom? – Kinek?/(Kit?), és még sok minden más prepozícióval kombinálva What? – Mi?/Mik?/Mit?/Miket? Where? – Hol? When? – Mikor? Which? – Melyik? Why? – Miért? Whose? – Kié? How? – Hogy?/Hogyan?
Ezeken felül van még egy ‘WH’ szó, de ez nem kérd?szó (hanem kérdést fog bevezetni majd függ? beszédben, de még a jöv? zenéje…): WHETHER.
Minden WH- szó vezethet be kérdést, kivéve az el?bb említett ‘WHETHER‘:
Who is that girl? – Ki az a lány? Whom are you talking to? – Kihez beszélsz? What is this? – Mi ez? Where is the station? – Hol van az állomás? When is your birthday? – Mikor van a születésnapod? Which cake do you prefer? – Melyik süti teszik jobban? Why are you laughing? – Miért nevetsz? Whose car is this? – Kié ez a kocsi? How are you? – Hogy vagy?
Minden WH- szó vezethet be függ? kérdést (indirect/reported question), a ‘WHETHER’ is:
He asked me who that girl was. – Megkérdezte t?lem, hogy ki az a lány. She asked her whom he was talking to. – Megkérdezte t?le, hogy kihez beszél. Can you tell me what this is? – Meg tudod mondani, hogy mi ez? I wonder where the station is. – Azt szeretném tudni, hogy hol van az állomás. He asked me when my birthday is. – Megkérdezte, hogy mikor van a születésnapom. She asked the children which cake they preferred? – Megkérdezte a gyerekeket, hogy melyik süti tetszik nekik jobban. They didn’t know why we were laughing. – Nem tudták, hogy miért nevetünk. My father asked us whose car it was. – Apám megkérdezte, hogy kié a kocsi. They asked me how she was. – Megkérdezte t?lem, hogy ? hogy van. The director asked me whether I spoke foreign languages. – Az igazgató megkérdezte t?lem, hogy beszélek-e idegen nyelveket.
|