Az érettségi egy megugorható akadály

Jilly Viktor a budapesti Fazekas Gimnázium legendás angoltanára. Pályafutása alatt diákok ezrei tanultak meg tőle angolul. Tanít egészen kicsiket és gimnazistákat is, évekig a televízióban is nézhettük jó hangulatú, szórakoztató angolóráit. Szerte az országban tart bemutató órákat, illetve az angoltanári konferenciáknak is rendszeres és igen népszerű előadója. Óráin, előadásain gitárja is sokszor előkerül. A sikeres angol érettségihez osztotta meg velünk hasznos tanácsait.

Kell félni az érettségitől? 

Csak az ismeretlentől szoktunk félni. Kolumbusz Kristóf alig tudott legénységet toborozni az első útjára, mert az emberek attól rettegtek, hogy amikor elérnek a világ végére, hirtelen az iszonyatos semmibe fognak zuhanni. A későbbi kalandokra Kolumbusz sokkal könnyebben talált hajósokat, hiszen ők már tisztában voltak azzal, hogy mire számíthatnak.

Az új kétszintű érettségit 2005-ben vezették be. Minden eddigi írásbeli feladatsor a megoldásokkal együtt megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján. Ezen kívül megjelent jó néhány feladatgyűjtemény és érettségire felkészítő tankönyv, úgyhogy csak rajtad múlik, úgy mész-e érettségizni, hogy ez számodra ismeretlen terep – és akkor jogosan félhetsz –, vagy megteszed a szükséges lépéseket, és pontosan tudod, hogy mi vár rád. Persze, a vizsga előtti szorongást nemigen lehet megúszni, de ez a pozitív stressz talán kell is ahhoz, hogy a legjobbat tudd kihozni magadból.

A jó hír az, hogy az érettségi feladatsorok nagymértékben kiszámíthatóak. Pontosan lehet tudni, hogy milyen feladattípusok ismétlődnek gyakrabban, illetve kevésbé gyakran. Merem állítani, hogy az angol érettségi több mint egy évtizede mindkét szinten hiteles és megbízható. Csak rajtad áll, hogy úrrá lesz-e rajtad a ’last minute panic’, vagy kellő önbizalommal – és persze a szükséges pozitív energiákat mozgósító szorongással – vágsz-e neki az érettséginek.

Melyek az érettségi legnehezebb részei?

Erre a kérdésre lehetetlen válaszolni, hiszen nagy valószínűséggel ez minden tanulónál más és más. Ha rabjává váltál egy tévés sorozatnak, és esténként angolul nézed a laptopodon az epizódjait, akkor neked a Hallott szöveg értése valószínűleg könnyebb lesz. Ha már általános iskolás korodban hatalmába kerített Harry Potter, és angolul (is) faltad J. K. Rowling műveit, akkor valószínűleg kevesebb gondot fog okozni az Olvasott szöveg értése. Ha akadt egy külföldi barátod az interneten, akivel naponta angolul Skype-olsz, akkor a Beszédkészség nem fog különösebb problémát jelenteni.

Ha mégis kénytelen lennék egy vizsgarészt megnevezni, amit a legnehezebbnek tartok, akkor a Hallott szöveg értésére szavaznék. Hiába hallod kétszer is a szöveget, azért az mégiscsak rendkívül megerőltető szellemi feladat, hogy egyszerre olvasd a leírt feladatot, és közben fejben tartsd a szóban elhangzott információt, amelynek tempóját nem te határozod meg. Az Olvasott szöveg értése esetében te magad osztod be az időd, és ha szükséges, akár négyszer is elolvashatod az újságcikket a saját tempódban. Ezt a luxust nem engedheted meg magadnak a Hallott szöveg értésénél.

Miből és hogyan érdemes készülni? És hogyan nem? 

Miután az angol nyelv, mint minden más nyelv, készségtárgy, ezért az érettségi – nagyon helyesen – a különböző készségeket méri. Ebből következik, hogy nem lehet rá úgy készülni, hogy az ember bármit is bemagol. Ez vonatkozik a nyelvtani szabályokra és a szavakra is. Kivételt képeznek talán az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek, amelyek esetében néhány előre megtanult fordulat igen jól jöhet. Azt például illik tudni, hogy egy hivatalos e-mail írásakor milyen befejezés ajánlatos. Vagy például, hogy a középszintű szóbeli vizsga szituációs feladatánál milyen udvarias kérdésekkel lehet megszerezni a szükséges információt. Erre lehet, és kell is tudatosan készülni, de ezt távolról sem nevezném magolásnak.

Hogyan érdemes beosztani az időt? Melyik feladatot vegyük előre, és mit hagyjunk a végére?

A feladatírók törekszenek az egy feladatsoron belüli fokozatosságra. Tehát nagy valószínűséggel az első feladat a legkönnyebb, és az utolsó a legnehezebb. Legalábbis, ahogyan ezt a feladatírók elképzelik. Persze, ez nem mindig esik egybe azzal – ezt a fordulatot hívják az angolok ’understatement’-nek –, amit a vizsgázó könnyűnek vagy nehéznek érez. Szerintem az alapszabály az, hogy azt a feladatot oldd meg elsőnek, amit a legkönnyebbnek tartasz, és semmiképpen se ragadj le egy feladatnál. Természetesen ez nem vonatkozik a Hallott szöveg értése vizsgarészre, mert ott nem te határozod meg a feladatok elvégzésének sorrendjét.

Néhány aranyszabály: Mindig gondosan olvasd el a feladat instrukcióját! Ne hagyj egyetlen választ sem üresen attól való félelmedben, hogy valami butaságot írsz! Ha semmit sem írsz, akkor biztosan nem kapsz pontot. Hagyjál időt a feladatsor befejezése utáni ellenőrzésre! A végső pillanatban csak akkor javíts egy megoldásodon, ha biztosan tudod, hogy az eredeti megoldásod téves volt.

Fogalmazzunk minél egyszerűbben írásban, vagy próbálkozzunk összetettebb gondolatokkal?

Az érettségin nagyon nem ajánlatos új és veszélyes kalandokba bocsátkozni. Hadd adjak erre egy példát. Ugyan használhatsz szótárt az Íráskészség vizsgarésznél, mégsem ajánlanám, hogy olyan szavakat keress ki belőle, amelyeket eddig sohasem használtál. Nem tudhatod ugyanis, hogy ezek a szavak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A magyar dolgozatot ír. Ez angolul: ’do a test’. Ha egy problémát röviden jellemzünk, akkor ez hogyan hangzik helyesen angolul: ’shortly describe’ vagy ’briefly describe’? A helyes válasz: ’briefly’. Ez azonban a szótárból nem derül ki. Hagyatkozz a már meglévő szókincsedre, és a szótárt leginkább arra használd, hogy a helyesírásod ellenőrizd.

Igaz ez az egyszerűség vagy összetettség problémakörre is. Ha eddig sohasem fogalmaztál többszörösen összetett alá- és mellérendelt mondatokban, akkor nem az érettségi a megfelelő alkalom erre a vakmerő kalandra. Azt javaslom, hogy fogalmazz egyszerűen. Persze, van némi különbség az egyszerű és a primitív fogalmazás között. Ha csak nagyon egyszerű szerkezeteket használsz a második írásfeladatban (csupa Simple Present az egyes szám harmadik személyű ’s’ igei személyrag nagyvonalú mellőzésével), akkor nyelvhelyességi pontokat fogsz veszíteni. De még mindig jobban jársz, mintha olyan mondatszörnyeket hoznál létre, amelyeknek se füle, se farka. Ezek ugyanis a kommunikáció rovására mennek, és a feladatteljesítés sikerét befolyásolják, ami súlyos pontlevonással járhat.

A szóbelire érdemes-e témákat előre kidolgozni?

A nyelvi érettséginél szerintem nem lehet témákat kidolgozni. Az első feladat egy beszélgetés a vizsgáztatóval egy adott témáról. Honnan tudhatnánk, hogy milyen kérdéseket kapunk? A második feladat középszinten egy szituáció. Mondjuk két brit nyári nyelvtanfolyam közül kell választanunk. A tanfolyamokra vonatkozó információkat a vizsgáztatótól kell megszerezni, és ennek tudatában kell választani a két intézmény közül, majd döntésünket meg kell indokolni. Ezt hogyan lehetne előre kidolgozni? Esetleg annyit lehet készülni, hogy gyakoroljuk az udvarias kérdés szórendjét. Hiszen az alábbi kérdés hangozhatna udvariasabban is: How far is the dormitory from the language school?Így: Could you tell me how far the dormitory is from the language school?

Emelt szinten a második feladat egy vita. Mondjuk a tételmondat ez: Jobb a belvárosban lakni, mint egy kertvárosban. Ezzel kell egyetérteni vagy vitába szállni. A vizsgáztató természetesen nem ért velünk egyet, ezért álláspontunkat meg kell védeni. Ezt hogyan lehet előre kidolgozni? Esetleg azt tudnám elképzelni, hogy az udvarias egyet nem értés fordulataira előre felkészülünk: I agree with you to some extent but … ; I see your point but …; It’s one way to look at it but…

A harmadik feladat mindkét szinten egy rövid prezentáció, általában két kép és irányító szempontok segítségével. Itt nem árt, ha van a tarsolyunkban néhány, a témával kapcsolatos szó és jelzős szerkezet. Ha például a képek a környezetszennyezésre utalnak, akkor hatásos, ha azonnal beugrik, hogy deforestation, global warming, acid rain, rising sea-levels, ice caps, air pollution, harmful emission, etc.Ha a család a téma, akkor jól jöhet, hogy nuclear family, extended family, single-parent, father figure, close relatives, etc. Szóval a témákra esetleg lehet előre készülni hasznos szavakkal és jelzős szerkezetekkel.

Hogyan lehet a beszédet gyakorolni?

A modern nyelvkönyvek elegendő lehetőséget biztosítanak a beszédkészség fejlesztésére. Kérdezd meg magadtól, hogy az órai pár- és csoportmunkát mennyire veszed komolyan! Valóban angolul kommunikálsz? Elintézed a válaszokat egy igen-nemmel, vagy élsz a lehetőséggel, és alapos, kifejtő válaszokat adsz a kérdésekre? Átfut-e az agyadon, hogy egy nyelvvizsgahelyzetben hasonló lesz a szituáció, csak a ’társad’ a kommunikációban egy vizsgáztató lesz, és nem egy osztálytársad? Ha ezekre a kérdésekre a válaszod pozitív, akkor jó irányban haladsz. Ha a válaszod nemleges, akkor jó lenne változtatni a hozzáállásodon.

Természetesen a leghatékonyabb gyakorlás az, ha szert tudsz tenni egy anyanyelvi barátra. Ez ma már nem nehéz, mert az interneten is összejöhet a találkozás. Lehet Skype-olni, ami a beszédkészséged fejleszti, vagy a különböző közösségi médián keresztül tartani a kapcsolatot, ami az íráskészséged fejleszti. És az a legkevésbé sem akadály, ha az internetes barátod nem anyanyelvi. Hadd tanuljon és gyakoroljon ő is!

Az interjút Dezsényi István és Salánki Ágnes készítette.