Szia,
Remélem kellemesen telt neked is ez az igen hosszúra sikeredett hétvége! Mi pihentünk egy nagyot otthon – amit igen ritkán teszünk: ) Élveztük a napsütést, Artúr pedig egész nap fürdőnadrágban, mezítláb rohangált a kertben.
Kedden reggel aztán már nekiálltunk a munkának – mivel május 1. a munka ünnepe: ) – Artúr pedig eközben Jenson Buttont próbálta utolérni a belvárosban a nagyszüleivel és a dédijével. Miután sikerült olyan helyzetbe kerülnie, hogy látta is a száguldó kocsit, felhívott minket, hogy 5. születésnapjára egy igazi Forma 1-es autót kérne mégiscsak… Szerencsére ez csak augusztusban lesz esedékes, így addig még meggondolhatja magát 🙂
Ne feledd, hogy szombaton megjelent az 5 Perc Angol Magazin májusi száma (ára 750 Ft, amely tartalmazza a közel 60 perces hanganyag brit és amerikai hanganyagát is), képes ízelítőt és tartalomjegyzéket itt találsz:
.jpg)
/cikk/megjelent_a_magazin_majusi_szama2
A héten a napi leckékben az angol szórenddel fogunk foglalkozni, így ma a helyes kijelentő mondatokat nézzük meg (kezdőknek is!).
Jó tanulást!
MAI LECKE
SZÓREND (WORD ORDER) KIJELENTŐ MONDATBAN
Az angol szórend kötött, és ehhez ragaszkodni kell. Ez egyrészről jó, mert tudod, hogy hogyan épül fel egy mondat, másfelől egy szó mondatbeli helyének a megváltoztatása a mondat értelmének a teljes megváltoztatásához vezethet, vagy egyszerűen csak nyelvtanilag helytelen lesz a mondat. A nehézséget és bonyodalmat egyedül az okozhatja, hogy a magyar nyelvben a szórend szabad, és nem feltétlenül változik meg a mondat jelentése, ha felcseréljük a szavak vagy mondatrészek sorrendjét.
Az angol kijelentő mondat sémája nagyon egyszerű:
ALANY (az az élőlény vagy dolog, aki/ami az ige által kifejezett cselekvést végrehajtja) + ÁLLÍTMÁNY (az a szó vagy szókapcsolat, amely cselekvést, történést, létezést fejez ki a mondatban – általában egy ige) + TÁRGY (az a főnév, amelyre az alany által végzett cselekvés irányul)
Mivel az angolban a tárgynak nincs jele (mint magyarban a –t ), a szavak sorrendje dönti el, hogy egy adott szó a mondatban alany vagy tárgy lesz. Többek között ezért sem változtathatod meg a szórendet a mondatban.
Például:
The hunter (subject) is chasing (verb) the bear (object).
A vadász üldözi a medvét.
alany: the hunter
ige: is chasing
tárgy: the bear
The bear (subject) is chasing (verb) the hunter (object).
A medve üldözi a vadászt.
alany: the bear
ige: is chasing
tárgy: the hunter
Az alanyon, állítmányon (ige), és a tárgyon kívül lehetnek még egyéb mondatrészek (határozók és jelzők) is a mondatban. Figyelj csak:
I (subject) drank (verb) the coffee (object) quickly (complement) from my cup (adverbial). – Én (alany) megittam (állítmány – ige) a kávét (tárgy) gyorsan (határozó) a csészéből (határozó).
(Ez nem hangzik túl magyarosan, de a szemléltetés kedvéért így jobb…)
Tehát, ahogy azt korábban is mondtam már: a szórendet nem változtathatod meg a mondatban. Az egyetlen elem, amelynek megváltoztathatod a helyét, az a határozó. Ez kerülhet a mondat elejére, közepére és a végére is:
- I drank the coffee quickly from my cup.
- I drank the coffee from my cup quickly.
- I drank from my cup the coffee quickly.
- From my cup Mary drank her coffee quickly.
Láthatod azt is, hogy magyarul nem kell feltétlenül beletenni a mondatba a személyes névmást (én), mert az igerag eleve megmutatja, hogy milyen időben, módban, számban és személyben van az ige. Angolul nincs az igéknek ragja (mivel klasszikus értelemben vett teljes igeragozás sincs). Az esetek 99,9 százalékában nincs az igének ragja (tehát az sem derül ki szimplán az igéből, hogy kire vonatkozik, azaz ki végzi a cselekvést), ezért kötelezően ki kell tenni mindig az alanyt (én, te, ő, mi, ti, ők, Mary, a gyerekek, stb.), ami a mondat első eleme lesz, majd azt követi az állítmány (tehát az igés szerkezet).
