Ha nyelvet akarunk tanulni, akkor a szavakat is tanulni kell. Bár ez nagyon közhelyesen hangzik, valószínűleg mindenki egyetértene vele. Vagy mégsem így működik? Lehet másképp is csinálni? Menjünk el inkább külföldre, ahol egyszerűen csak ránk ragad a nyelv? Vagy más ügyes taktikákkal valahogy majd különösebb erőfeszítés nélkül a fejünkbe szivárognak a szavak? Hogyan csináljuk hát?
Sokan vannak, akik nagy lelkesedéssel nekiállnak valamilyen módszerrel a szavak tanulásának, de jóval kevesebben vannak azok, akik sikeresen végig is viszik az ilyen nagyszabású terveket. Gyakran azért adják fel, mert csak egy monoton, unalmas tevékenységnek érzik, amibe egy idő után beleunnak, belefásulnak.
Mit lehet mégis tenni? Hogyan lehet sikerélményünk ezen a területen?
Nem kimerítő leltárt szeretnénk most készíteni a rendelkezésre álló módszerekről, inkább csak néhány ötletet szeretnénk adni, és azt hangsúlyozni, hogy mi az a szemléletváltás, ami sokat segíthet abban, hogy a szótanulás érdekes és izgalmas tevékenységeddé válhasson.
A nyelv, az angol is, szavakból áll. Szavak nélkül, bármennyire nagyszerűen tudjuk is a nyelvtant, nem lehet jól kommunikálni. Minél több szót ismerünk, annál hatékonyabban tudunk arról beszélni, amiről szeretnénk, és nem csupán arról, amit a korlátozott szókincsünk megenged. A szavak nem az ellenségeink, hanem a barátaink. Ha meg szeretnénk tanulni őket, akkor először is barátkozzunk össze velük, ismerkedjünk meg velük közelebbről, legyenek a kedves ismerőseink. Vagyis a szó ne csak az egyik eleme legyen egy hosszú listának, amiről egy idő után csak arra emlékezünk, hogy ott a jobb felső sarokban volt, „b” betűvel kezdődött és hosszú. Egyenként, külön ismerkedjünk meg a szavakkal úgy, hogy kötődjön hozzájuk valami konkrét kép vagy érzés. Ízlelgessük őket, próbáljuk meg elképzelni, hogy milyen helyzetben, összefüggésben használhatnánk az adott szót, alkossunk vele mondatokat.
Persze ahhoz, hogy jól használjunk egy szót, azt is látnunk kell, hogy hogyan használják azt az anyanyelvűek. Ezért ne elégedjünk meg azzal, hogy kikeressük a szó jelentését – egy, vagy több magyar megfelelőjét egy angol-magyar szótárban. Ha egy egészen konkrét dologról, egy növény- vagy állatfajtáról, esetleg egy szerszámról van szó, talán elég lehet ez is. De a tevékenységeket, érzéseket, tulajdonságokat kifejező szavak gyakran olyanok, hogy nincs egyetlen pontos magyar fordításuk, amellyel mindig automatikusan megfeleltethetőek lennének. Érdemes ilyenkor olyan szótárhoz folyamodni – a jobb kétnyelvű és egynyelvű szótárak nyomtatott és internetes változatai ilyenek – ahol több példamondatot is találunk az adott szóval. Ez segít abban, hogy valóban megismerkedjünk vele, és rájöjjünk, hogy tényleg, ezt így használják, és elgondolkozzunk: hát ez igazán érdekes, nekünk a magyarban nincs ilyen szavunk, vajon hogyan, milyen helyzetben is használhatnám?
Ha figyelünk valamire, és nemcsak gyorsan átfutunk rajta, akkor sokkal jobban fogunk emlékezni rá. Nem szükséges egy unalmas szólistát sokadszorra is végigolvasni, bebiflázni azért, hogy valahogy megmaradjanak a fejünkben a szavak, hanem valamilyen módon élővé kell tenni őket magunknak. Jó vizualizálni, elképzelni a szavakhoz kötődő jelentéseket, sőt konkrét képeket is köthetünk hozzájuk, például úgy, hogy beírjuk őket az internetes képkeresőbe.
Köztudott, hogy könnyebben megjegyzünk valamit, ha ahhoz erős érzelmek, élmények is társulnak. Ezért próbálkozzunk meg olyan ismerőssé, baráttá tenni a szavakat, amelyekhez élményeket, képeket, érzelmeket kapcsolunk. Ha képeket társítunk hozzájuk – akár gondolatban, akár látható formában – legyenek azok minél intenzívebb érzéseket kiváltó, izgalmas, akár meghökkentő képek. Vagy ha találunk egy viccet vagy valami vicces dolgot, amit az adott szóhoz köthetünk, akkor már sokkal nehezebben fogjuk elfelejteni.
És természetesen az is hasznos, ha nemcsak olvassuk, hanem halljuk is a szavakat.
A hangos szótárak kimondják őket nekünk – akár az angol különböző változataiban is –, és jó, ha utána mi is hangosan kimondjuk, elismételjük a szavakat.
Sőt még jobb, ahogy már említettük, ha ez nem csak egy gépies gyakorlat, hanem a megfelelő helyzetet, képet asszociáljuk is közben a szóhoz.
A különböző nyelvek másképp működnek, mint az anyanyelvünk. Például, amire magyarul azt mondod, hogy kék-zöld, arra angolul azt mondják, hogy ’black and blue’, vagyis fekete-kék. Magyarul sárga valaki az irigységtől, az angolok a ’green with envy’ kifejezést használják erre, vagyis náluk zöld az, aki féltékeny. Érdemes rácsodálkozni ezekre a különbségekre.
Vannak olyan idiómák, kifejezések is, amik szinte teljesen ugyanazok a két nyelvben, ezért nagyon könnyű megjegyezni őket. Jó játék az is, ha úgy próbálsz meg rájönni egy idióma fordítására, hogy nem nézed meg a szótárban, hanem elolvasod a jelentését angolul, és hasonló jelentésű magyar idiómákat párosítasz hozzá. Lehet, hogy nem könnyen találod meg a megfelelőt, de ha sikerül, biztosan jobban megmarad a fejedben, mintha egyszerűen csak kikerested volna a szótárból.
Tehát igyekezz minél változatosabbá tenni a szótanulást. Természetesen ízlés és személyiségtípus dolga, hogy kinek milyen módszerek jönnek be. Fel lehet írni a szavakat jegyzetfüzetbe, papírlapokra, szókártyákra is, amelyeket addig forgathatsz, amíg tényleg megjegyzed őket. Nem árt viszont időnként újra elővenni, és átismételni ezeket. Beírhatod a szavakat a telefonodba, tabletedbe, hogy mindig kéznél legyenek. Az ismétlés fontos, és az átgondolt, nem papagáj módra szajkózó, értelmes ismétlés az igazán hatékony. Ha nem sajnálod a könyvet, akár alá is húzhatod vagy kiemelheted a szavakat a tankönyvben vagy más olvasmányban, szép színes és egyéni tananyagot alkothatsz így magadnak.
Vannak számítógépes, online szótanuló programok is, ahol a beírt szavakat különböző gyakorlatokkal és játékokkal tudod tanulni, megjegyezni.
Még az olyan monotonnak számító tevékenységeket, mint például a rendhagyó igék különböző alakjainak gyakorlását is színessé, élővé lehet tenni a fenti technikákkal. Úgy tűnhet, hogy sokkal lassabb mindegyikhez külön példamondatokat, képeket, élethelyzeteket keresni, de hosszú távon sokkal tartósabb és jobb eredményt lehet elérni így, mintha csak magolod és mondogatod őket.
Ha kikérdezed magadtól a szavakat, kezdheted először úgy, hogy az angol szó magyar megfelelőjét kelljen megtalálnod, ami könnyebb, és csak azután próbálkozol a kiírt magyar jelentések angol eredetijének „felmondásával”.
Ha kreatívabb vagy, az is segíthet, ha nem egyes szavakat tanulsz meg önmagában, hanem történetet alkotsz – vagy akár rajzolsz – velük, és annak fonalára felfűzve tanulod meg az adott szavakat.
Érdemes nem elszigetelt, különálló szavakat tanulni, hanem egy-egy témakör szavait összegyűjteni. Ehhez is sok segítséget találsz tankönyvekben és az interneten is, vagy akár magazinunkban is, például az All about rovatunkban.
A szó eredetének, etimológiájának az ismerete is megkönnyítheti a szavak megjegyzését. Egy-egy szóhoz kapcsolódva megkeresheted a szó képzett alakjait, és a szóval alkotott összetett szavakat. Kereshetsz rá rokon értelmű kifejezéseket, vagy éppen ellentétes jelentésű kifejezéseket is. Minél több információ, élmény, inger kapcsolódik egy-egy szóhoz, annál valószínűbb, hogy meg fogod azt jegyezni, és képes leszel aktívan használni.
Ha van kedved és türelmed, matricákkal, kis cédulákkal felcímkézheted a körülötted levő tárgyakat, így gyorsan meg fogod tanulni a nevüket. Ha ez megvan, akár írhatsz mindegyikre egy hozzá kapcsolódó kis idézetet is, hogy azoknak a szavai, kifejezései is mindig a szemed előtt legyenek.
Ha nem szeretsz könyvekből vagy hosszabb szövegekből tanulni, járj nyitott szemmel az utcán, a boltokban, a közlekedési eszközökön. Globalizált világunkban természetes, hogy bárhol, bármikor láthatsz angol feliratokat, címkéket, kiírásokat. Böngészd ezeket, így szinte észrevétlenül sajátíthatsz el érdekes szavakat, hasznos kifejezéseket, például a tömegközlekedési járműveken is.
Ne feledd, a szavak a barátaink, nem pedig legyőzendő ellenségek! Minél jobban összebarátkozol velük, annál könnyebben maradnak meg a fejedben.
