Rövid összefoglaló a vizsga felépítéséről.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.
Olvasott szöveg értése (70 perc, 30 pont)
A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.
A felhasznált szöveg
– autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,
– tartalma, szerkezete, nyelve világos,
– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,
– konkrét vagy elvont témájú,
– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
– kiválasztásakor a Témakörök címűrész az irányadó,
– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
– utasítások (pl. használati utasítások),
– tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),
– levelek,
– újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),
– ismeretterjesztő szövegek,
– publicisztikai írások,
– elbeszélő szövegek,
– (modern) szépirodalmi szövegek.
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
– feleletválasztás,
– hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),
– rövid választ igénylő, nyitott kérdések,
– a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,
– képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,
– egymáshoz rendelés, pl.:
~ cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,
~ szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szöveg-összefüggés alapján,
~ vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,
~ csoportosítás megadott kategóriák szerint.
Nyelvhelyesség (50 perc, 30 pont)
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
– hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),
– hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,
– megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,
– hibaazonosítás.
A feladatok megoldásához szótár nem használható.
Hallott szöveg értése (30 perc, 30 pont)
A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:
– közérdekű bejelentések, közlemények,
– rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),
– utasítások,
– médiaközlemények (pl. rövid hír),
– beszélgetések, telefonbeszélgetések,
– műsorrészletek,
– riportok, interjúk,
– beszámolók,
– általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:
– feleletválasztás,
– egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),
– események sorrendjének megállapítása,
– térképkövetés,
– űrlapok kitöltése,
– táblázatok kitöltése,
– hiányos mondatok kiegészítése,
– rövid választ (3-5 szó) igénylő nyitott kérdések,
– ténybeli hibák azonosítása, javítása.
A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.
Íráskészség (90 perc, 30 pont)
A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek
– meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,
– az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,
– szövegfajtája meghatározott,
– tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
– megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.
A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:
– magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,
– olvasói levél,
– cikk (diák)újság számára.
A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:
– meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,
– verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,
– vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok) alapján történő szövegalkotás.
Szóbeli vizsga (20 perc, 30 pont)
A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.
A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:
1. – társalgás,
2. – vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),
3. – önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.
A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tétel három feladatból áll. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.
Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.
A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.
A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel.
forrás: www.oktatas.hu
Korábbi évek feladatsorainak megtekintése és letöltése: ITT
