NOTW – The 1£billion ‘time machine’

Az 1 milliárd fontos ‘időgép’

Úgy néz ki, mintha egy tudományos fantasztikus filmben lenne a helye, de ez az ‘időgép’ a származásunk és a világegyetem rejtélyeit tárhatná fel. Az Atacama Large Millimeter Array, röviden ALMA a világ legerősebb teleszkópja és a föld legmagasabbika, azáltal pedig, hogy majdnem 1 milliárd fontba került, a legdrágább is a fajtájából. Azt remélik, hogy lehetővé fogja tenni a csillagászok számára, hogy többet megtudjanak az eredetünkről azáltal, hogy általa a világegyetem megalakulásának első pillanataira tekinthetnek majd vissza.

Chile sivatagjának mélyén építették, a föld egyik legszárazabb részén. Az ALMA 16,400 láb magasságban helyezkedik el, egy jumbo-jet repülési magasságának durván a felénél, és majdnem négyszer olyan magasan, mint a Ben Nevis. Sokkal inkább mint egy egyedülálló teleszkóp, az ALMA 66 óriási antennából áll, amelyek gyenge radióhullámokat gyűjtenek az űrből, amelyeket egy szuper számítógépbe kerülnek feldolgozásra. Megépítése majd 950 millió fontba került, beleértve 65 millió fontot Nagy-Brittaniából, és általa remélik megválaszolni a kozmikus eredetünkkel kapcsolatos kérdéseket és azt, hogy honnan jöttünk.

Azáltal, hogy rádióhullámokat gyűjt és nem optikai fényt, az ALMA a mély űr sűrű porfelhőin is át tud hatolni. Ezáltal a csillagászoknak rálátása nyílik közvetlenül a Nagy Robbanás után keletkezett galaxisokra és az egyéni csillagok és bolygók keletkezését is megfigyelhetővé tenné. Az élet eredetéről azáltal is többet megtudhatunk, hogy a vízből és vegyi anyagokból származó vegyületek nyomait is megtalálja, melyek a DNS-ben találtakhoz hasonlóak. Brian Ellison, a Tudomány és Technológiai Testület (Science and Technology Facilities Council) tagja és az ALMA brit projektvezetője azt nyilatkozta: “Azt mondják mi mind csillagporból lettünk.”

A chilei sivatagra azért esett a választás, mert azon ritka helyek egyike a földön, ahol még mindig található olyan magas, száraz hely, ahol nincs mesterséges fényszennyezettség. A szárazság különösképpen fontos tényező,  mivel a levegőben levő nedvesség elnyeli azokat a rádióhullámokat, amiket a rádiótányérok megpróbálnak begyűjteni.